Egyedül nem megy

Párosan sok értelemben lehetünk. Akár családban, akár barátságban, akár munkában vagy épp a plazmaadás alkalmával. András és Tímea hétről-hétre együtt jönnek el a Vascular Plazma pécsi központjába, hogy segítsenek azoknak akinek egyedül nem megy… Azoknak a betegeknek, akiknek kettejük vérplazmájából készült gyógyszerek az életet jelentik.

András: Kollár András vagyok, egy dohányipari cégnél dolgozom ellátási képviselőként. Közel 2 éve járok ide a Vascular Plazmához, a 80-90. donációm lesz a mai, a beszélgetésünk után. Párom, Tímea volt az első, aki eljött a Vascular Plazmához, és az ő hatására kezdtem el én is plazmát adni.

Tímea: Parczen Tímea vagyok, közel 2 éve – novemberben lesz 2 éve -, hogy járok a Vascular Plazmához rendszeresen, minden héten egyszer. Egy ismerősöm ajánlotta, és nagyon kíváncsi voltam, hogy igazából mi ez.

Édesapám rendszeres véradó volt, tehát elmondta, hogy mi történik, hogy történik a véradás. És megfogott az is, hogy pfhu, ez a plazmaadás, ez valami újdonság, úristen külföldön ez hiper-szuper jól működik! Kicsit féltem, hogy rosszul leszek. Tehát nem tudtam elképzelni, hogyan veszik le a plazmámat, miként adják vissza a véremet, hogyan távozik ki a szervezetemből, mi történik utána… és ettől féltem egy kicsit.

András: Tímea elmesélte percről-percre, hogy mi zajlott, mi volt az első vizsgálat során, ugye akkor csak vért vettek, megvizsgálták a vért, hogy alkalmas-e donornak. És utána pedig az első donációt is elmesélte, hogy hogyan működik, hogyan kell pumpálni, meddig tart és hogy utána semmiféle rossz közérzete nem volt.

Tímea: Nem volt semmi probléma. Tételesen végig elmondták, hogy mit fog csinálni a gép, mi fog történni, hogy fogom érezni magam. Hogy üljek le utána egy picit, ha bármi gond van szóljak, de hála Istennek nem volt semmiféle probléma.

Felszabadultam, hogy hmm, csináltam valami jót, segítettem valakinek, úgyhogy jó érzés volt!

András: Számomra a legfontosabb azért mégiscsak a segítség. Én már nagyon régóta véradó is vagyok. És az egy nagyon jó érzés, hogy tudom, hogy embereken segítek. Aztán a költségtérítés sem egy utolsó szempont, mert ugye mindig van, amire az ember gyűjtöget, mondjuk nyaralás vagy karácsony és így ketten erre félre tudjuk rakni a költségtérítésből befolyt összeget.

Tímea: Az, hogy bejön az ember és már a nevén szólítják az szuper jó érzés. De hogyha találkozunk az utcán vagy találkozunk benn a városban, rögtön rámkiabálnak, hogy szia Timi…ez is nagyon jó. Tehát közvetlen barátságos nagyon mindenki.

Add Comment